|
OLVASMÁNY
az Apostolok Cselekedeteiből
Jézus az apostolok szeme láttára fölemelkedett az égbe.
Első könyvemben, kedves Teofil, elbeszéltem, mi mindent tett és
tanított Jézus egészen addig a napig, amelyen megbízást adott a
Szentlélek által kiválasztott apostoloknak, és fölvétetett a
mennybe. Szenvedése után sokféleképpen bebizonyította, hogy él:
negyven napon át ismételten megjelent nekik, és beszélt az Isten
országáról.
Amikor egy alkalommal együtt étkezett velük, megparancsolta nekik,
hogy ne hagyják el Jeruzsálemet, hanem várjanak az Atya ígéretére,
amelyről, mint mondta, tőlem hallottatok: "János csak vízzel
keresztelt, de ti néhány nap múlva a Szentlélekkel fogtok
megkeresztelkedni." Az egybegyűltek erre megkérdezték: "Uram, most
fogod helyreállítani Izrael országát?" Ő azt felelte: "Nem a ti
dolgotok, hogy ismerjétek az időpontokat és az alkalmakat. Ezeket az
Atya szabta meg a saját tetszése szerint. De amikor leszáll rátok a
Szentlélek, erő tölt el benneteket, és tanúim lesztek Jeruzsálemben,
egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig."
Miután ezeket elmondta, a szemük láttára fölemelkedett, és egy felhő
elfedte úgy, hogy tovább már nem láthatták.
Miközben feszülten figyelték, hogyan emelkedik az égbe, egyszerre
két férfi állt meg mellettük fehér ruhába öltözve, és megszólította
őket: "Galileai férfiak! Miért álltok itt égre emelt tekintettel? Ez
a Jézus, aki közületek az égbe emelkedett, úgy jön el ismét, ahogyan
most szemetek láttára a mennybe ment."
Ez az Isten igéje. |